VI.fejezet

-Mit akarsz?-kérdem remegő hangon.

-Nyugi cica nem bántalak. Legalább is nem most csak azért jöttem,hogy szóljak nem lesz nyugtod.-mondta és elsétált miközben én sírva rogytam össze.
Hogy lehettem ilyen hülye. Komolyan azt hittem,hogy nyugtom lesz.Tudhatnám már,hogy amit gondolok sose lesz úgy ahogy szeretném.
-Lia minden rendben?-jött oda Carla.-Lia!Lia kérlek válaszolj!-ordítja miközben rázogat,de még mindig csak üvegesen bámulok magam elé.
-Carla mi a baja?-kérdi egy hang,de nem tudom ki az.A képek elmosódtak a hangon túl halkak,hogy megértsem már az ájulás szélén vagyon mikor valami hideget érzek.
-A k*rva isten áldjon meg Josh!!Ez k*rva hideg!-ordítok fel hirtelen.
-Úristen Lia úgy rám hoztad a frászt ilyet többet ne csinálj!- ugrik Carla a nyakamba. -Egyáltalán ki volt ez és mit akart?-kezd faggatni.
-Ő bátyám.
-Jó,de mivel zaklatott fel ennyire!?
-Ő nem olyan mint a legtöbb testvér a világon ő mindig megvert és meg..mege-egyszerűen nem tudtam kimondani zokogva borultam Car nyakába.
-Esküszöm megölöm azt az idiótát!!-kiáltja magából kikelve Josh.
El is felejtettem,hogy itt van vagy is volt.

                        ***
              (Írói szemszög)

Másnap reggel a tükörből egy piros szemű làny nézet vissza,de mind ez már nem volt újdonság a lány számára hisz màr hét éve mind áldott nap ezt a képet látja magáról.Az élete sosem volt a legjobb,de tíz éves korától legrosszabb lett néha már a halál gondolata kerülgette,de rájött,hogy úgy sem tudná megtenni így el is vette.Kis korába abban reménykedet,hogy majd a herceg és megmenti őt a gonosztól,de kit álltatunk ez nem egy tündér mese ez a -Mit akarsz?-kérdem remegő hangon.ronda valóság a lány a gondolatait elvetve kezdet el készülni,de mikor az öltözésre került a sor már csak a makacssága miatt se akart felvenni azt csuda egyenruhát helyette egy sötét zöld nadrágot vett fel fehér felsővel és egy  ugyan olyan zöld kabáttal mind a nadràga csak fekete voltak az ujjai ehhez egy fekete magasított sarkú zárt cipőt vett fel plusz néhány kiegészítőt.A hajamat egy laza Csurkába fogta és elindult Carlaval az oldalán az edzésre.
-Hercegnő hol hagytad az egyenruhád?-kérdezte Josh gúnyosan.
-Hàt ennek mi baja?-kérdeztem Cartól.
-Látod mellette azt a csávót ő az apja Dark ezredes vagy más néven az igazgató.-mondja majd egyenes hàttal tiszteleg.
-Biztos hogy azt a csuda fos zöld ruhát fel nem veszem!-mondtam undorodva.
-Miss.Dark pedig felfogja venni!!-ordít rám az ezredes.
-Maga ne szóljon bele!-ordítom rá.
-Maga.....

V.fejezet

-Nyitom!!-ordítom majd kinyitom az ajtót.Bàr ne tettem volna.

-Szia Lia!Hiányoztam?-kérdi ördögi vigyorral a testvérem.

         ~Vissza emlékezés~
             2013.Január 29.

A szobában a szekrényben kuporogtam ne,hogy megtaláljon.Tudtam,hogy úgy is megtalál,de ott volt bennem a remény.Remegtem màr az ájulás szélén voltam a felemtől mikor meghallottam a hangját:
-Szia kicsim megjöttem!-ordította.
Hallottam ahogy levette a kabátját és a kanapéra akasztotta én eközben azon voltam,hogy ne ájuljak el. Hallottam a láb dobogását a lépcsőn majd az ajtó nyikorgását.
-Hol vagy kicsim?Ne félj nem bántalak!
-Tudod,hogy úgy is megtalállak!
Hallottam,hogy lehasal és megnézi nem-e vagyok az ágy alatt aztán a fürdőbe végül pedig az szekrénybe. Látom az ördögi vigyorát. Végül hirtelen kiránt a szekrényből és megcsókol. Undorodom tőle a leheletétől hányhatnékom van. Akár ,hogy ütöm nem szabadulok. Már sírok remegek a félelemtől,de ő erre nem figyel letaszít az ágyra és levetkőztet...
 
     ~Vissza emlékezés vége~

És most itt áll velem szemben ugyanazzal a vigyorral az arcán mint egy évvel ezelőtt az az ember aki megkeseríttete az élettem és aki ellen boszut fogattam.
-Mit akarsz?-kérdem remegő hangon.

IV.fejezett

-Na jó cicus most lett elegem!-mondta és ezzel a mozdulattal kirángatott onnan és megcsókolt.

A csókja lágy volt még is heves.Abban a pillanatban mikor megcsókolt hercegnőnek éreztem aki épp megcsókolja a szőke herceget.Aztán észhez kaptam és felpofoztam.
-Mit képzelsz magadról?Leordított a fejem utána meg megcs...-ordítottam volna tovább,de újra megcsókolt.
-Lenyugodtál?-erre a kérdésére felpofoztam és elfutottam.De az volt a legszörnyűbb,hogy mikor megcsókolt éreztem azokat a pillangóknak csúfolt szörnyeket.De az lehetetlen,hogy kevesebb mint egy óra alatt beleszeressek?Ugye?Ezen gondolkoztam mikor egy ismerő ajtó elé értem.
           
                       ***
-Szia Lia!Hol voltál?-kérdezte Carla.
-Eltévedtem,összevesztem Josh-al.-soroltam.
-Oké,de ki az a Josh.
-Dark százados.
-Ok.Min vesztél össze vele?
-Hát..-kezdetem el mesélni-És most úgy érzem beleszeretem
,de ez lehetetlen hiszen kevesebb mint egy napja ismerem.-fejezem be végül.
-Mér lenne lehetetlen?
-Hát mert kevesebb mint egy nap alatt nem tudsz beleszeretni senkibe.-mondom a szerintem logikus érvet.
-Kitalálom!Nem hiszel az első látásra szerelemben igaz?
-Hát ja!Tök hülyeség!Nem is ismerem,de azért egyből rávágod,hogy szerelmes vagy!Max a csávó vagy a csaj külsejébe!!
-Hát nem vagy egy hős szerelmes típus az biztos!-épp,hogy befejezi a mondatott kopognak.
-Nyitom!!-ordítom majd kinyitom az ajtót.Bàr ne tettem volna.

III.fejezet

-Ez lesz a szobád.Az ágyadon megtalálod az egyenruhád azt ajánlom vedd fel!-ezzel megfordul és ott hagy egyedül.

Csak álltam ott és bámultam utána mikor kinyílt az ajtó.
-Szia Carla vagyok a szoba társad.-mondja egy barna bőrű,barna hajú,barna szemű csaj ezer wattos mosollyal amitől úgy érzem nekem is mosolyognom kell.
-Szia Lia vagyok.
-És nem akarsz bejönni?Tudom,hogy Dark százados kurva helyes meg minden,de azért bejöhetnél.Hidd el fogod még látni.
-Hé nekem nem is teszik!-védem magam miközben bemegyek a szobába miről beszélek ez nem is szoba hanem csirke ól vagy legalább is olyan kicsi.
-Az lesz a te ágyad.-mutatott Carla az ablak mellettire.
Amúgy a szoba hófehér két ágy van benne és egy kisebb szekrény.
-Ok köszi.
-Mesélj magadról.
-Lia Darling vagyok 16 éves.A családom k*rva gazdag,de szeretett nincs benne. Kb.ennyi.Te jössz!
-Carla Benson vagyok.17 éves.A szüleim örökbe adtak egy gonosz banyának azzal a mondattal,hogy ott jobb lesz nekem,de amint látod ez nem jött össze.-mondja szomorúan és lehatja a fejét.
-Úristen ez mi!?-kérdem miközben felemelem az ágyamon hagyott fos zöld ruhákat már bocs a csúnya kifejezésért.
-Az a egyenruhád.-mondja nevetve.
-Hogy mim?!Ezt én biztos nem veszem fel.
-Pedig muszáj lesz.
-Aha majd ha külön a pápa mondja nekem akkor igen addig viszont hordja a hóhér.
Épp,hogy befejezem a mondatott megszólal egy idegesítő trombita.
-Ez mi?
-A gyülekezőt jelentő csengő.
-Mint ha az oviban lennék.-mondom és elindulok kifelé,de meg is bánnom.
1,minden üt csúnya egyenruhás emberek
2,nem tudom merre menjek
Na,mind1 elindulok a tömeg valahova csak kilyukadok.

***

Hát valahova tényleg kijutottam csak nem oda ahova szeretem volna.Itt mindenhol csávók vannak akinek szerintem tikkel a szemük és ha nem vigyázz lelövik egymást.
-Lia!-kérdi valaki hátam mögül.
-Igen?
-Mit keresel itt neked a gyülekezőn kéne lenned?!Egyenruhában?!-erre megfordulok és Dark századossal találom szemben magam.
-Ne ordítsd már le szegény fejét Josh.-mondja mögüle egy barna hajú,barna szemű csávó.
-Ne szólj bele Drake!-ordítja. Na jó nem tudom mi baja,de most olyan mint egy ideg beteg akit sárga házba kéne zárni.
-Neked mi bajod?-kérdem-Amúgy eltévedtem és azt a fos színű valamit biztos nem veszem fel.-mondom halál nyugodtan már csak azért is,hogy idegesítsem.
-Pedig fel fogod venni!!
-Pedig nem!!
-Pedig de vagy 500 fekvő támasz!!
-Meg a nem létező f*szomat azt!!
-Na jó cicus most lett elegem!-mondta és ezzel a mozdulattal kirángatott onnan és megcsókolt.

II.fejezet

Komolyan mondom ez a nő kikészít folyamatosan az unokájáról beszél,hogy milyen remek ember mert a hazáját védi bla bla bla...
-Kapcsolják be biztonsági öveiket 10 perc múlva leszállunk.
Na végre 5 óra után már kikészül az ember egy repülőn főleg ha egy idegesítő nyanya ül mellette.

                        ***

Leszálltam a gépről majd a csomagom felvéve kezdtem el keresni az ezredest aki elvisz a táborba.
-Khm...te vagy Lia?-kocogtatja meg valaki a vállam.Hátra fordulva egy kék szemű istennel találom szembe magam.
-Igen.-mondom félénken. Úristen szerintem beteg vagyok.Nem szoktam félénk lenni.
-Dark százados vagyok én viszlek el a suliba.
-Minden százados ilyen helyes?
Úristen ezt most hangosan is kimondtam?!
-Nem hinném.-mondta nevetve és kacsintott egyet.
-Hé ne nevess!-vágom hátba, de szerintem meg se érezte annyira izmos.Vajon meg van mind a nyolc kockája?Na jó Lia állítsd le magad!!
-Inkább menjünk.-mondja majd a bőröndöm felkapva indul egy olyan katona mintájú dzsiphez.

***

A suliig inkább meg se szólaltam nehogy leégessem magam.
-Gyere körbe vezetlek!
-Ez a kiképző tábor.
Oda nézek ahova mutattat ,de nem láttok mást csak sárt és drótot.
-Ezt te se gondolod komolyan.-jelentem ki csípőre tett kézzel.
-Pedig de.Na gyere!
Ezután egy marha nagy épületbe rángatott be azon belül egy k*rva hosszú folyosón végig végül egy hatalmas ajtó előtt megáll.
-Ez lesz a szobád.Az ágyadon megtalálod az egyenruhád azt ajánlom vedd fel!-ezzel megfordul és ott hagy egyedül.

I.fejezet

Ma utazom az Észak Atlantai katonai suliba,hogy őszinte legyek kicsit félek,de ha már apàm oly nagy lelkűen felajánlotta,hogy nem tudtam nemet mondani.Remélem éreztétek a szarkazmust. A szüleimmel nem éppen fényes a kapcsolatom. Szerintük lázadó tini vagyok aki csak a pénzüket költi. Szerintem pedig csak egy kis figyelemre vágyó gyerek,de mivel ezt nem kapom meg Így kérem a pénzüket ami jár nekem mivel a külvilágnak tökéletes szín játékban azt mutatom ,hogy minden rendben. Szóval a családomról ennyit vissza térve a sulira mikor apa felajánlotta idegességemben rávágtam,hogy inkább az mint ő.Szóval így kerültem ide pontosabban egy idegesítő nő mellé egy Atlantába tartó gépre.Ja amúgy Lia Darlingnak hívnak!

Prológus

Ha valaki olyan életet él mint én az önként és dalolva hagyja el szüleit,hogy katonai suliba járjon.Hàt,igen mások szerint lehet hülye vagyok,hogy elhagyom azt a házat ahol mindent megkaptam,de aki igazán ismer tudja,hogy az életem csupa hazugság és veszekedés ezért is döntöttem úgy hogy hàtra hagyva a cuki ruháimat és cipőimet elhúzok egy Észak Atlantai katonai suliba.

Sziasztok ez az első blogom szóval remélem tetszett a prológus!Ha tetszett légyszi komizz,ha meg nem tetszett akkor is mert szeretném tudni mit rontok el!Előre is köszi!